Pázmánd kétezer lelkes település, Budapesttől 40, az M7-es autópálya lehajtójától mindössze 2 kilóméterre Fejér megyében, a Velencei-hegység keleti nyúlványainak lábainál. A kistérség leggazdagabban termő területe, a Velencei-tó éléskamrájának is nevezik. Változatos adottságokkal, egyedülálló természeti ritkaságokkal megáldott falu, hiszen itt magasodik a 40 millió éves Zsidó-hegy a maga csodálatos hidrokvarcit szikláival, a Szőlőhegy lankáin a környék legnagyobb szőlőtermő területeit találhatjuk – amelyet sokszor a magyar Toszkánának is neveznek -, és itt bújik meg a romantikus Szerelemvölgy is, ahol az egykori jezsuita dézsmapince és a köré épített borárium hívogatja a látogatókat.
Pázmánd és környéke már ősidők óta lakott helynek számít, a területet az államalapítás idején Szent István királyunk Hontnak és Pázmánynak adományozta nyári szálláshelyül, ebből az időből származik a település neve is. Az első írásos emlékek 1517-ből maradtak fenn, így Pázmánd 2017-ben 500 éves jubileumát ünnepelheti. Az 1600-as évek második felében lett a falu a jezsuita rend tulajdona, akik itt templomot és rendházat építettek. Az első templomot a törökök elpusztították, de az a falu lakosainak segítségével újra felépült. A XVIII. század közepén Mária Terézia a falut Kempelen János generálisnak adományozta, s a Kempelenek voltak az urai az 1800-as évekig, amikor is a Lyka család tagjainak tulajdonába került, akik a rendházból kastélyt alakítottak ki.
Pázmándon ma az egykori kastély műemlék épületében iskola működik, ezzel is hirdetve a falu egyik legfontosabb hitvallását: Pázmánd a gyermekek királysága! A településen minden gyermek születésekor rózsaszín vagy kék zászló lobog a polgármesteri hivatal homlokzatán, családi napközi keretében működő bölcsőde várja a legkisebbeket, és immár 55 éve a falu saját óvodájából ballagnak iskolába a hatévesek. Fontos vívmány, hogy valamennyi korosztályt egészséges helyi élelmiszer alapanyagokból készült ételekkel táplálja a HCCP minősítéssel rendelkező önkormányzati konyha.
A 2013-ban a Szent István Egyetem doktoranduszai által készített pázmándi falukutatás megállapításai szerint a település sokféle társadalmi és gazdasági innovációval is jellemezhető. A 2010-es évek eleje óta működik az utcabizalmi rendszer, valamennyi utcának „bizalmi” embere van, akit a helyben lakók választanak meg, s akik az ott élők problémáit, igényeit képviselik az önkormányzat felé, figyelnek az idősekre, s a civil szervezetek munkáját támogatva, azokkal karöltve gondoskodnak a település biztonságáról. A biztonság mellett a faluvezetés számára nagyon fontos a lakosság jó közérzete is. Pázmánd büszkén hirdeti, hogy az itt élők boldogságára fókuszál, s ennek jegyében igyekszik újszerű társadalmi berendezkedést formálni. Számos közösségi kezdeményezés igazolja ezt a törekvést a gyakorlatban, amely vonzza a követőket nem csak országos, de nemzetközi szinten is.
2013-ban a falu az országban elsőként csatlakozott az Earthship (földhajó) programhoz, amelynek célja a környezettudatos gondolkodás terjesztése. A helyi hagyományok ápolása, a sokévtizedes szokások életben tartása és a környezetvédelmi szempontok ötvözése révén a falu ős- és kistermelői minden támogatást megkapnak, hogy a helyben termelt zöldségeket és gyümölcsöket értékesíteni tudják, vagy a megtermelt javak feldolgozásának révén a családok kiegészítő jövedelemhez juthassanak. Ugyancsak a környezetvédelem jegyében, az újrahasznosítás szempontjait szem előtt tartva szervezik meg a települési lomtalanításokat is, s az azokból befolyó pénzzel az önkormányzat az iskolát, illetve a civil szervezeteket támogatja.
Pázmánd önkormányzata 2015-ben, szintén az elsők között vállalta, hogy csatlakozik az Üvegfalu-programhoz is, és az interneten minden, a falu a gazdálkodásával kapcsolatos információt nyilvánosságra hoz. Az eDemokrácia Műhely Egyesület közreműködésével, valamint a Norvég Civil Támogatási Alap segítségével olyan internetes portál készült, amelyen a helyhatóságok számára előírt, 250 különféle adatot érintő kötelező adatszolgáltatás mellett a település működését meghatározó egyéb hírek, események is a lakosság tudomására hozhatók. A tájékoztatást, a falu közösségi életét segíti a havonta megjelenő Pázmándi hírvivő újság, és a rendszeres híradóval jelentkező Pázmánd TV is, a Hét Forrás Művelődési Ház pedig gazdag programokkal igyekszik erősíteni az itt lakók összetartozását, közösségi érzését.
Szabó Hédy