Az I. világháború katonaáldozatainak emlékét megörökítő emléknap Magyarországon Magyar Hősök Napja néven létezik. 100 éve, hogy Pázmánd is, a legtöbb településhez hasonlóan elképesztő vérveszteséget szenvedett.

A magyar hősök emléknapját minden év májusának utolsó vasárnapján tartják Magyarországon. Eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza. Ebben mondták ki először, hogy nemzetünk hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni: „Minden község és város méltó emléken örökítse meg mindazoknak a nevét, akik lakói közül a hazáért életüket áldozták fel!” – szólt a törvény leglényegesebb mondata.

Pázmándon a hősi halottak emléke előtt több helyszínen is lerótta kegyeletét a maroknyi emlékező. A templomnál Zámbóné Vajda Adrienn alpolgármester, a Történelmi Emlékparkban v. Hajdú Szabolcs mondott méltó beszédet. Mindkét megnyilvánulás közös vezérfonala volt a „Hősök nélkül nincsen Nemzet” eszméje. „A hősi halottainkra, pázmándi elesettjeinkre való emlékezés nem gyászünnep, hanem büszke, öntudatos kegyelet azok iránt, akik nemzetünk megváltásával biztosították maguknak az örök életet.” – hangsúlyozta beszédében az alpolgármester, majd az alábbi idézettel zárta gondolatait:

„Mind hű volt, s pompás férfi mind,
kikről legendát sző a tél,
Szemük a sírból ránk tekint
Halkabban járjon, aki él!”

Szerző, fotók: Pázmánd Sajtó