Pázmánd a világ szemével

Print Friendly, PDF & Email

Közös beszélgetésre és filmnézésre hívunk mindenkit, régi és új pázmándit, időset és fiatalt május 9-én este fél 6-ra a Hét Forrás Művelődési Házba.

Hamarosan két műfajban is találkozhatunk olyan alkotásokkal, amelyek Pázmándról szólnak.

Mint ismeretes, tavaly nyáron a Szent István Egyetem oktatóinak és doktoranduszainak személyében falukutatók jártak településünkön, akik számos, a falu életét jellemző témakörben végeztek kutatásokat. Az információk megszerzésére többféle módszert is alkalmaztak, dokumentumokat és adatbázisokat vizsgáltak, megfigyeléseket végeztek, interjúkat készítettek, és 127 kitöltött kérdőívet is elemeztek munkájuk során. Kutatásaik eredményeképpen született meg az Acta Regionis Rurum című periodika hetedik kötete, amely foglalkozik Pázmánd földrajzi adottságaival, a mezőgazdaság és a területhasználat itteni szokásaival, Pázmánd mentális- és szociális helyzetével, a turizmus fejlesztése és a fenntartható fejlődés érdekében tett újításainkkal.

Mint Molnár Melinda docens a kötet előszavában írja, Pázmándot mindenekelőtt az tette vonzóvá a kutatásaik számára, hogy rendkívül erős marketingkommunikációval, és az internetes, közmédiabeli híradások szerint rendkívül sokféle társadalmi, gazdasági innovációval is jellemezhető.

A másik, közeljövőben bemutatásra kerülő alkotás egy pályázati támogatással készült film, amelyet készítői, Szekeres Csaba és Gáspár Judit éveken át forgattak. A film témája az ökológia, amelyről első pillanatban mindenkinek a természet- és környezetvédelem jut eszébe, azonban Szekeres Csaba, a film készítése közben szerzett tapasztalatai alapján úgy fogalmazott, rá kellett jönnie, hogy az ökológia nem más, mint az emberek együttélése. Környezetünk megóvása ugyanis elsősorban attól függ, miként tudunk, vagy nem tudunk békében együtt élni.

A film főszereplője Gáspár Mátyás és a nevéhez fűződő off grid, azaz a közműhálózatoktól független, természet közeli életmód kísérlete, amely Havaii Nagy Szigetén kezdődött az ottani Mesefalu építésével, majd itthon folytatódott a pázmándi Mesefalu Öko-Közösség megalakulásával. A filmet akár portréfilmként is értelmezhetnénk, de mivel az elmúlt két-három év történetében jelentôs szerepet kaptak a Pázmándon történtek, több annál, környezetrajz is, ami tükröt tart elénk, megmutatva jó szándékú törekvéseink mellett a botlásainkat is, közösségünk fény- és árnyoldalait egyaránt.

Mindkét mű azért született meg, mert Pázmándról olyan hírek kerülnek ki a világba, hogy az itt élők fogékonyak az újra, sokat tesznek a környezetükért, a természet védelméért, a közösség építéséért. Ugyanakkor közelebbről vizsgálva a települési viszonyokat, mindkét esetben az lett a következtetés, hogy belülről a helyzet sokkal bonyolultabb, visszásságokkal terhelt, és az új kezdeményezések fogadtatása nem mindig pozitív. Persze ez így természetes, a híradások mindig a különlegességeket emelik ki, a hétköznapi valósághoz kevés közük van. Ugyanakkor egy sor nagyon fontos kérdésre is rávilágítanak, amin érdemes elgondolkodnunk, amit érdemes lenne közösen megvitatnunk, elemeznünk. Például arra, hogy vajon az újítási kísérletek valóban veszélyesek lennének a hagyományok őrzésére, a betelepülők pedig a falu értékeinek megóvását veszélyeztetnék? Vagy éppen a régi értékek és vele egy időben a nyitott, innovatív szemlélet lenne az, aminek köszönhetően egyre több fiatal, nem egyszer magasan kvalifikált kisgyermekes család vásárol házat Pázmándon? Akik azután amellett, hogy boldogan és lelkesen ismerkednek a hagyományokkal, sok értéket is hoznak Pázmándra, s akiknek köszönhetően a folyamatos népességfogyás helyett immár a 2100-as lélekszámot is meghaladja a falu, s az iparűzési adóforintok száma is közel háromszorosa a néhány évvel ezelőttinek.

Ez pedig sok-sok lehetőséget jelent a falu számára, ami talán megéri az erőfeszítést mindkét oldalnak. Az idejövőknek az alkalmazkodás és a beilleszkedés nehézségeinek vállalását egy, a nagyvárosinál emberibb, természetközelibb élet reményében, a régi pázmándiaknak pedig a befogadás, a segítségnyújtás fáradalmait a falu fejlődésének érdekében.

Egy alkalom a közös gondolkodásra: május 9-én pénteken 17.30-kor a Hét Forrás Művelődési Házban megnézhetjük Szekeres Csaba filmjét, mielőtt még azt bemutatná a köztévé, és beszélgethetünk a falukutatókkal is ezekről a kérdésekről.


2014-05-07